HELLO!
Leszedtem a történetem,mert frissítem.
Mikor visszateszem, akkor újrészek, és kicsit ki lesz egészítve. ;)
Legkésőbb: a nyár végére várható, h felteszem,de majd igyekszem. :D
Bevezetője:
Egy hideg zuhanyos naplója
Hiába az emberek öregszenek és ez ellen nem tehetünk semmit, csak reméljük, hogy bekövetkezik az a csoda mikor nem próbálunk futni mindenféle szerek,kenőcsök, ráncfeltöltésekhez, hanem ha a tükörbe nézünk és azt vesszük észre, hogy a korral megfelelően haladunk.
Este az ágyamban elsírtam magam ,hogy elröppentek azok az idők mikor az óvodában le kellett feküdni. Utáltam, de így vissza gondolva bár azt csinálhatnám most is, ahelyett, hogy haza jövök kitombolom magam a szörnyű osztály miatt vagy a szemétségek, a fájdalmas fejemhez vágott szavak,amikkel nap mint nap küzdök és tudom, hogy nekem kell győznöm,mert ha nem…… hát nem is tudom.....
Erről a szüleimmel sosem beszéltem, így kedves naplóm remélem nem adod tovább!
Meddig vagyunk képesek elmenni hogy valóra váltsuk az álmainkat?
Milyen áldozatokat kell hoznunk?
Itt olvashatod a történetemet!!
http://mydiarystorys.blogspot.com